Utánad szabadon

írta: Fehérvári Zsóka

Évek mögöttem, melyek mind hiábavalóak,
Általad azok, hittem a hazug szavaknak.

Bár hasznomra vált, hisz tanultam,
Ekkorát még soha sem csalódtam.

Elfeledlek végre, te csak ártottál,
S most itt van Ő, kinek átadtál..

Ez az egy, mit neked köszönhetek,
A legszebb, mihez fűződik neved.

Te megtanítottad lángra lobbantani,
Vele megtanulom azt éltetni!