írta: Foray Nándor
A nikotinizmus és az alkoholizmus fogalma viszonylag stabil talapzaton nyugszik, a narkotizmus sokkal ambivalensebb, például azért, mert akár az alkoholizmus meg a nikotinizmus is tartozhat kötényébe. Engem maga a dohányfüst is elkábít, az alkohol pedig számos drognál vérmesebb vadállat.
Az ellenérdekeltek részéről kínos volna beismerni, hogy a mértéktartó fűfogyasztás egy fokkal jobb a kávézásnál és a csokoládézásnál, aki havonta elszív egy spanglit, az inkább jót tesz magával, mint rosszat, csak ne hegesszen betépve. A szintetikus szerek veszélyesebb ördöngösségek, ezt jelzi a terminus: ami mesterséges, az nem Istentől való (max közvetve), nem plastic girlnek teremtette Évát, hanem üde gyümölcsösök nimfájának. Persze kétbalkezes érv a kábszer mellett, hogy a természetes feltétlenül hasznos, hiszen éldegélnek sunyi mérgesgombák és -bogyók, bőven olyan hajtások, amelyeket nem tanácsos lelegelni.
Elterjedt viszont egy fineszes drogpletyka, mely szerint magukkal a drogokkal igazából nincs gond, mindössze kiegészítőik kártékonyak; az alattomos forgalmazók úgy szoktak megtakarítani, hogy a kimért mennyiség egy (jelentős) részét kispórolják az adagból, helyébe fűrészport, fémforgácsot vagy krampampulit öntenek, és a testi katasztrófákat az efféle túlkomplex egységek indukálják. Mert a bevett cucc nem szavatos, mirhát és zsályát tartalmaz. Erről a feltételezésről annyit tudni biztosan, hogy minimum féligazság: az IRM ugyan váltig állítja, hogy mind a túl tiszta, mind a túl koszos heroin halálos, de ez vagy igaz, vagy nem, simán lehet valami antihippi meghajtású ellenpropaganda. A herbál kábítószer talán tényleg a Mindenható ajándéka, kár, hogy eredeti minőségében alig elérhető.
A szentségtelen anyagmanipuláció aktuális toteme a krokodil, amely a szó legszorosabb értelmében lerágja a húst – a dögöt természetesen Oroszországban tenyésztik. A brutális mellékhatás kiváltója az a konyha, amint a fájdalomcsillapító összetevőjét sósavval (!) keverik, így a végeredmény nem holmi intravénás tudatmódosító, hanem láva. (Némileg barátságosabb a felénk és trendi MDPV, amely többek között tudathasadást és tályogot okoz.) A hasonszőrű kotyvalékok tulajdonképpen kicsúsznak a kábítószer definíciójából, mivel ennyi erővel a lónyugtató és a cipőkrémszag is belesorolható, meg bármi, amit az unatkozó tökkelütött a szervezetébe présel. A nem hivatalos kábítószerekkel való visszaélést csaknem lehetetlen megelőzni, a kisbaba akármit bekap, ami keze ügyébe kerül, az igénytelen mámorvadászok se különbek, mindent becuppantanak, ami rendhagyó impressziót ígér, akkor is, ha megátkoz hetedíziglen.
Nyilvánvaló hát, hogy mi az egyetemes szerelés rákfenéje; a kábítószer-szennyezés terrorizmus. A kábítószerek megtisztulása a fogyasztást legalább tűrhetőbb mederbe terelné. Az emberi testbe műanyagot árulók nem dílerek, hanem démonok, a mérgeket tudatosan szlapálók ördögfattyak. Mondanám, hogy ezeket az alakokat nem etetni, helyretenni kell tűzzel-vassal, azonban a terjesztést eddig se sikerült blokkolni, a betiltott fleki helyébe új paca lép. Maradnak az őrült kísérletezők meg a szörnyszülöttek.
A nikotinizmus és az alkoholizmus fogalma viszonylag stabil talapzaton nyugszik, a narkotizmus sokkal ambivalensebb, például azért, mert akár az alkoholizmus meg a nikotinizmus is tartozhat kötényébe. Engem maga a dohányfüst is elkábít, az alkohol pedig számos drognál vérmesebb vadállat.
Az ellenérdekeltek részéről kínos volna beismerni, hogy a mértéktartó fűfogyasztás egy fokkal jobb a kávézásnál és a csokoládézásnál, aki havonta elszív egy spanglit, az inkább jót tesz magával, mint rosszat, csak ne hegesszen betépve. A szintetikus szerek veszélyesebb ördöngösségek, ezt jelzi a terminus: ami mesterséges, az nem Istentől való (max közvetve), nem plastic girlnek teremtette Évát, hanem üde gyümölcsösök nimfájának. Persze kétbalkezes érv a kábszer mellett, hogy a természetes feltétlenül hasznos, hiszen éldegélnek sunyi mérgesgombák és -bogyók, bőven olyan hajtások, amelyeket nem tanácsos lelegelni.
Elterjedt viszont egy fineszes drogpletyka, mely szerint magukkal a drogokkal igazából nincs gond, mindössze kiegészítőik kártékonyak; az alattomos forgalmazók úgy szoktak megtakarítani, hogy a kimért mennyiség egy (jelentős) részét kispórolják az adagból, helyébe fűrészport, fémforgácsot vagy krampampulit öntenek, és a testi katasztrófákat az efféle túlkomplex egységek indukálják. Mert a bevett cucc nem szavatos, mirhát és zsályát tartalmaz. Erről a feltételezésről annyit tudni biztosan, hogy minimum féligazság: az IRM ugyan váltig állítja, hogy mind a túl tiszta, mind a túl koszos heroin halálos, de ez vagy igaz, vagy nem, simán lehet valami antihippi meghajtású ellenpropaganda. A herbál kábítószer talán tényleg a Mindenható ajándéka, kár, hogy eredeti minőségében alig elérhető.
A szentségtelen anyagmanipuláció aktuális toteme a krokodil, amely a szó legszorosabb értelmében lerágja a húst – a dögöt természetesen Oroszországban tenyésztik. A brutális mellékhatás kiváltója az a konyha, amint a fájdalomcsillapító összetevőjét sósavval (!) keverik, így a végeredmény nem holmi intravénás tudatmódosító, hanem láva. (Némileg barátságosabb a felénk és trendi MDPV, amely többek között tudathasadást és tályogot okoz.) A hasonszőrű kotyvalékok tulajdonképpen kicsúsznak a kábítószer definíciójából, mivel ennyi erővel a lónyugtató és a cipőkrémszag is belesorolható, meg bármi, amit az unatkozó tökkelütött a szervezetébe présel. A nem hivatalos kábítószerekkel való visszaélést csaknem lehetetlen megelőzni, a kisbaba akármit bekap, ami keze ügyébe kerül, az igénytelen mámorvadászok se különbek, mindent becuppantanak, ami rendhagyó impressziót ígér, akkor is, ha megátkoz hetedíziglen.
Nyilvánvaló hát, hogy mi az egyetemes szerelés rákfenéje; a kábítószer-szennyezés terrorizmus. A kábítószerek megtisztulása a fogyasztást legalább tűrhetőbb mederbe terelné. Az emberi testbe műanyagot árulók nem dílerek, hanem démonok, a mérgeket tudatosan szlapálók ördögfattyak. Mondanám, hogy ezeket az alakokat nem etetni, helyretenni kell tűzzel-vassal, azonban a terjesztést eddig se sikerült blokkolni, a betiltott fleki helyébe új paca lép. Maradnak az őrült kísérletezők meg a szörnyszülöttek.
